Baj
A Baj településhez tartozó területek kétharmadát a Gerecse erdőségei foglalják el.
A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet, kelta sírt is föltártak. Első írásos említése 1228-ből való.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, ezért 1622-ben református vallású magyarokkal telepítették újra. Ezután a török ismét felégette települést.
A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett. Esterházy József Baj református lakossága helyett 1730-ban Moson vármegyei birtokairól, katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.
A 19. században a falu gazdasága erős fejlődésnek indult, nagy kiterjedésű szőlőkről, híres bortermelésről vannak emlékek. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett itt, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt. A pincészet nevezetessége volt az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó.
A világháborúk alatt a fejlődés visszaesett, azonban a német eredetű lakosság, szorgos munkával példa értékű faluvá varázsolta.
Az 1956-os forradalom alatt a bányászok országszerte nagy számban csatlakoztak a fegyveres felkeléshez. A községben lévő laktanyánál, a baji sortűzben nyolc bányász vesztette életét és több, mint tízen megsebesültek.
Pünkösd vasárnapján hagyományos német nemzetiségi ünnepet tartanak, ősszel Ferenc-napi búcsút, szüreti felvonulást is rendeznek.
A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet, kelta sírt is föltártak. Első írásos említése 1228-ből való.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, ezért 1622-ben református vallású magyarokkal telepítették újra. Ezután a török ismét felégette települést.
A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett. Esterházy József Baj református lakossága helyett 1730-ban Moson vármegyei birtokairól, katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.
A 19. században a falu gazdasága erős fejlődésnek indult, nagy kiterjedésű szőlőkről, híres bortermelésről vannak emlékek. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett itt, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt. A pincészet nevezetessége volt az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó.
A világháborúk alatt a fejlődés visszaesett, azonban a német eredetű lakosság, szorgos munkával példa értékű faluvá varázsolta.
Az 1956-os forradalom alatt a bányászok országszerte nagy számban csatlakoztak a fegyveres felkeléshez. A községben lévő laktanyánál, a baji sortűzben nyolc bányász vesztette életét és több, mint tízen megsebesültek.
Pünkösd vasárnapján hagyományos német nemzetiségi ünnepet tartanak, ősszel Ferenc-napi búcsút, szüreti felvonulást is rendeznek.