Az emberi érzések szempontjából a bor jelképezheti a szeretetkapcsolatokat. Így például a barátságot: „10Régi barátodat ne hagyd el hűtlenül, mert hisz az új barát meg sem közelíti. Az új barát új bor, de úgy élvezed, ha régi.”(Sir 9)
A bor utal a szerelemre is: „4Vigyél magaddal! Siessünk, el innét! Lakosztályába vezet a király! Te leszel az örömünk és a boldogságunk! Szerelmedet többre tartjuk a bornál! Mert méltán megillet a szeretet.” (Én 1) A bibliai Énekek éneke könyve szerelmi dalok gyűjteménye, amelyben a két szerelmes érzelmét mély költészettel és minden hamis szemérmesség nélkül fejezi ki. A bibliai gondolkodásmódban a férfi és a nő közötti szerelem képmása annak a köteléknek, amely Isten és Izrael népe között, vagy Krisztus és Egyháza között fennáll. „10Milyen vonzó, húgom, mátkám, a szerelmed! Mennyivel édesebb szerelmed a bornál, keneted illata felülmúl minden balzsamot!” (Én 4) – így érez a vőlegény a menyasszony szerelmét tapasztalva. A borban a gyöngédség jele is felfedezhető. „1Húgom, mátkám, máris megyek a kertembe, szedem a mirhámat balzsamommal együtt; egyenest a lépből eszem mézemet, megiszom boromat a tejemmel együtt. Barátaim, egyetek, igyatok, ittasodjatok meg, kedveseim!” ;"(Én 5)… 1… „Ha utcán lelnélek, ott megcsókolnálak, akkor nem vethetne meg érte senki. 2Magammal vinnélek és bevezetnélek anyámnak házába, és tanítgatnál, én meg itatnálak fűszerezett borral, gránátalma-musttal. 3A balját a fejem alá teszi, a jobbjával meg átkarol." (Én 8)

A bor elutasítása nemes erények kifejezője is lehet. Ez olyan helyzetekben fordul elő, amikor a megtartóztatás a hűség jelévé válik. Az Ószövetség két hős asszonya példa erre. Judit, a gyönyörű és istenfélő zsidó özvegy hősies viselkedéssel legyőzi a népét ostromló pogány ellenséget, annak hadvezérét, Holoferneszt. Ez eunuchját küldi Judithoz, hogy kapcsolódjon be mámorító lakomájukba, ahol a gyönyör keresése Judit részéről hite megtagadása lett volna: "13Bagoasz eltávozott Holofernesztől, bement Judithoz és így szólt: „Ne vonakodjék ez a szép leány, hanem jöjjön el uramhoz, hadd tisztelje meg! Igyék velünk bort, vigadjon és legyen ezen a napon olyan, mint egy Asszur fiainak leányai közül, akik Nebukadnezár házában vannak.” (Jud 12) Judit a kábító öröm helyett a hűséget választotta. Eszter királyné a pogány Achasvéros király palotájában engesztelő imájában népéért az Úrhoz könyörög, hűségére hivatkozva. ”17Szolgálód nem evett Ámán asztalánál, nem tartotta sokra a király lakomáit, s nem ivott az italáldozatok borából. 17Szolgálód nem találta örömét másban, attól a naptól kezdve, hogy idehozták, mind a mai napig, csak tebenned, Uram. 17Ábrahám Istene! Ó Istenem, te erősebb vagy mindenkinél, hallgasd meg a kétségbeesettek szavát, szabadíts ki minket a gonoszok kezéből! Szabadíts meg a félelemtől! (Eszt 4)

A bor a kegyelet és a jótékonyság jelképe is lehet. Tóbiás bölcs figyelmeztetése erre utal. „16Oszd meg kenyeredet az éhezőkkel és ruhádat a rongyoskodókkal. Fölöslegesedből adj alamizsnát, és szemed ne legyen irigy, amikor alamizsnát adsz. 17Tedd a kenyeredet és öntsd a borodat az igazak sírjára, és ne add a bűnösöknek. 18A bölcs emberektől kérj tanácsot, és ne vess meg semmi hasznos tanácsot. 19Minden időben magasztald Istent, az Urat, és tőle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek.” (Tób 4) Az irgalmas szamaritánusról szóló jézusi példabeszédben a főhős borral gyógyítja az út szélén fekvő kifosztott és agyonvert embertársa sebeit. Így a bor az irgalmasság eszközévé is válhat. Egyébként a bor a seb fertőtlenítésére, a gyógyulás elősegítésére szolgál. „33Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. 34Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.” (Lk 10)
A bor lehet az elkeseredettek, a lelkileg sebzettek orvossága is. „6A kétségbeeső kapjon erős italt, és a bort az elkeseredettnek adjátok. 7Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát, és ne gondoljon többé a kínjaira.” (Péld 31)
A bort Szent Pál egészsége érdekében ajánlja kedves tanítványának, Timóteusnak. „23Ezentúl ne csak vizet igyál, hanem gyomrod és gyakori gyengélkedésed miatt egy kevés bort is.” (1Tim 5) A páli levelekből kitűnik, hogy az ivás is az istendicsőítés jelévé válhat. „30Ha hálaadással eszem, miért szidjon valaki azért, amiért hálát adok? 31Tehát akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére.” (1Kor 10)
A vallási tapintat érdekében a keresztény közösségben el kell kerülni azt a magatartás, amely megütközést okozhat. Ezt szolgálja a bizonyos ételektől vagy italoktól való tartózkodás. Erre int Szent Pál. „21Jobb, ha nem eszel húst, nem iszol bort, és egyebet sem teszel, ami miatt testvéred megütközik, megbotránkozik vagy meginog. 22Meggyőződésedet tartsd meg magadnak Isten előtt. Boldog az, akinek nem kell visszavonnia, amit helyesnek tart.” (Róm 14)