Zakariás próféta a Babilonból hazatért zsidók között lépett fel Jeruzsálemben (Kr. e. 520-518) körül. A hazatérés örömét a bor vidító hatásához méri: "7Efraim olyan lesz, mint egy hős. Szívük örül majd, mintha bort ittak volna; fiaik is látják majd, és ujjonganak, szívük örül az Úrban. 8Összegyűjtöm őket sípszóval, [mert megváltottam őket]: olyanok lesznek, mint régen voltak. 9Szétszórtam őket a nép közé, de a távolban megemlékeznek rólam;” (Zak 10)

A környező népek szemtanúi voltak Júda és Izrael pusztulásának, látniuk kellett azt is, hogy Isten ismét odafordul népéhez. Ennek jele Jeremiás szerint a föld termésének és állatainak bősége: "12Eljönnek és ujjonganak majd örömükben a Sion hegyén. Odasietnek az Úr javaihoz: a gabonához, borhoz és olajhoz, a bárányokhoz és borjakhoz. Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert, és bánat nem éri őket.” (Jer 31)

Ozeás prófétánál a vőlegény-menyasszony hasonlat fejezi ki Isten és népe kapcsolatát. A vőlegény megajándékozza mátkáját. Isten mátkaajándéka az Ő szeretete és gondoskodása és a zavartalan élet rendje. "22Eljegyezlek hűséggel, hogy megismerd az Urat. 23Azon a napon válaszolok – mondja az Úr –, válaszolni fogok az égnek, és az válaszol a földnek. 24A föld is válaszol a gabonának, a bornak, az olajnak, azok pedig válaszolnak Jiszreelnek." (Oz 2)

A bor jelképezi a Bölcsesség tanítványának boldogságát is. "1Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította. 2Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette. 3Kiküldte szolgálóit és kihirdette a város magasabb pontjain: 4„Tapasztalatlanok, kerüljetek beljebb!” Az értetleneknek meg ezt mondja: 5„Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem! 6Éljetek, csak hagyjatok fel a dőreséggel és járjatok az értelem útjain!” (Péld 9) Az ember számára elérhető bölcsességet a Szentírás megszemélyesíti. Így a Bölcsesség meghívja az embert házszentelőjére. A szép hasonlat rámutat arra, hogy milyen fogadtatásra talál a bölcsesség a különböző embercsoportoknál. Jól jár, aki elfogadja a lakomára szóló meghívást, hiszen megtalálhatja élete értelmét és örömét.

A bor élvezete kifejezheti általában mindazt az örömet, amelyet a földön kettős arculatban ismerünk meg. Vagyis a bor hatását, az önfeledt állapotot keserű hatások és élmények kísérhetik. "18A tétlenség miatt meghajolnak a gerendák, és ha nincs gondosság, beázik a háztető. 19Asztalnál vigadhat az ember, s a bor vidámmá teszi az életet. De aztán pénz jár mindenért!” (Préd 10) Az evés és az ivás a Prédikátor számára az életörömöt fejezi ki. A baj csak az, hogy a megfeszített munkával keresett pénzt kell ezekért kiadni. 15Igazságot tenni öröm az igaznak, de nagy ijedelem a gonosztevőknek… 17A szórakozni vágyó ember szükséget szenved, nem gazdagszik meg, aki a bort szereti meg az olajat. 18Az igazért a gonosz a váltságdíj, a becsületes helyett az áruló. ” (Péld 21)

Az öröm kettős arculatához tartozik Jób esete is, akinek hűségét Isten számtalan csapással tette próbára. Az egyik tragikus hír hozója vidám mulatságról számol be: "18Fiaid és leányaid lakomát tartottak és bort ittak legidősebb bátyjuk házában. 19Hirtelen vihar kerekedett a sivatagon túlról, megrendítette a ház négy sarkát, úgyhogy rászakadt a fiatalokra és mind meghaltak. ” (Jób 1) Minden csapás és személyes fájdalom ellenére az istenfélő Jób megmaradt az Úr iránti hűségben.

Az értékek visszájára fordulnak az ember számára, amikor a szabadságból szabadosság, a derűs örömből kicsapongó részegség lesz. Így idézi fel a bor a bálványimádó kultuszok egészségtelen részegségét. Isten népe történelme eseményeiben felismeri, hogy az Úr megoltalmazza övéit: 5Mert országuk eltelt gonoszsággal Izrael Szentje ellen. 6De Izrael nem lett özveggyé, nem hagyta el Istene, a Seregek Ura…7Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, amely az egész földet megrészegítette. Borából ittak a népek, és megittasodtak. ” (Jer 51)

A bor okozta üröm érzését a mértékletességgel lehet kivédeni. "25Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. 26A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő. 27Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. 28A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben és megfontoltan isszák. 29Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára. 30A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta.” (Sir 31) Szent Pál is figyelmezteti az első keresztény közösségeket az ivásban való mértékletesség szükségére és előnyeire. "8A diakónusok hasonlóképpen legyenek tisztességesek, ne kétszínűek, borisszák vagy piszkos haszonra lesők.” (1Tim 3) "2Az idős férfiak józanok, tisztességesek, megfontoltak legyenek a hitben, szeretetben és türelemben. 3Az idős asszonyok hasonlóképpen legyenek komoly magaviseletűek, senkit se rágalmazzanak, ne igyanak sok bort, hanem tanítsanak a jóra.” (Tit 2)