A Szentírás Szűz Márián kívül három Máriáról tesz említést. 1. Aki Simon farizeus házában a Megváltó lábait bűnbánóan könnyeivel öntözte; 2. A betániai Mária, Lázár és Márta testvére; 3. Mária Magdolna, aki az Úr tanítványai csoportjához tartozó nők közül való, akiből Jézus hét ördögöt űzött ki. Szent Ágoston, Szent Gergely és a hagyomány szerint mind a három egy személy. Így élete a következő lehetett: Vallásos családból származott, de rossz útra tévedt. Jézus tanításának hatására megtért, és jóvá akarta tenni botrányos életét, azért nyilvánosan könnyeivel öntözte az Úr lábát. Ettől kezdve követte Mesterét, hogy szolgálhasson Neki. A betániai házban ott ült Jézus lábainál, és hallgatta tanítását. Ott volt Lázár feltámasztásánál és az utolsó betániai vacsoránál, ahol megkente drága kenettel az Urat. Elkísérte Jézust a keresztúton, ott állt a kereszt alatt, jelen volt az eltemetésén is. Húsvét reggelén megjelent neki az Úr, és ő, mint az apostolok apostola vitte nekik a feltámadás örömhírét.

Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből
Miután Mária Magdolna Jézus sírjánál járt, és nem találta ott az Úr testét, úgy vélte, hogy elvitték azt a sírból, és jelentette a tanítványoknak. Ezek elmentek vele a sírhoz, megnézték azt, és ők is arra gondoltak, hogy úgy áll a dolog, amint az asszony mondta. Rögtön hozzáteszi az evangélium: A tanítványok aztán visszatértek övéikhez. És így folytatja: Mária pedig ott állt a sír előtt, és sírt. El kell gondolkoznunk azon, hogy ennek az asszonynak a lelkében milyen nagy szeretet lángolt; a tanítványok ugyanis hazamentek, ő azonban el nem mozdult az Úr sírjától. Mivel nem találta, kérdezősködött utána, sírva kereste; izzott benne a szeretet, és lángolóan vágyódott az elvittnek hitt Krisztus után. Azért volt az, hogy egyedül ő látta meg akkor az Urat, mert ott maradt, hogy keresse. Ebből láthatjuk, hogy az állhatatosság adja meg a jó cselekedeteknek az igazi értékét. Az Igazság szava is megerősíti ezt: Aki mindvégig kitart, az üdvözül. Mária tehát előbb kereste Jézust, és nem találta. Állhatatos maradt a keresésben, így végül is elérte, hogy megtalálta. Az történt tehát, hogy sokáig nem teljesedtek vágyai, de ezáltal csak fokozódtak azok, és így érte el, hogy megtalálta az Urat. A szent vágyakat ugyanis a késedelem csak növeli. De ha a késedelemben azok megszűnnek, akkor nem is voltak igazi vágyak. Ilyen szeretet lángolt mindazokban, akik találkozhattak az igazsággal. Ezért énekli Dávid is: Istenre szomjas a lelkem, az élő Istenre: mikor mehetek, hogy lássam az Isten arcát? Ezért vall így az Énekek Énekében az Egyház: Szereteted betege vagyok, és így: Majd elalélt a lelkem. Asszony, miért sírsz? Kit keresel? E kérdés azért kutatja fájdalma okát, hogy még jobban növekedjék a vágyakozása; ha ugyanis megnevezi azt, akit keres, még hevesebb lesz iránta a szeretete. Jézus nevén szólította: Mária! Az előbb – amikor azt mondta: asszony – csak általános megszólítást használt; ekkor Mária még nem ismerte fel. Most nevén szólítja. Mintha csak ezt mondaná: „Ismerd fel végre azt, aki téged ismer. Nem úgy általánosságban, ahogy a többieket; téged különösképpen is ismerlek.” Mária tehát, minthogy az Úr a nevén szólította, felismeri Teremtőjét, és rögtön így kiált fel: „Rabboni”, azaz: „Mester”. Jézus ugyanis egy személyben volt az, akit Mária a sírnál keresett, és az is, aki a lelkét keresésre indította.

Önvizsgálat:
- Előmozdítom-e Isten nagyobb dicsőségét a környezetemben?
      - Együttműködöm a bennem élő Krisztussal?
      - „Krisztusi” vagyok?
      - Úgy segítek, mint Ő?
      - Úgy vigasztalok, mint Ő?
      - Úgy szeretek, mint Ő?
      - Egész lelkületem: indulataim, szándékaim… mint Ő?
- Beszédem építő?
      - fölösleges?
      - romboló? (Mt 12, 36-37)
- Kész vagyok – e mindent elfogadni Istentől?
      - A jókat – a megpróbáltatásokat – a meglepetéseket – a számomra még érthetetlen végzéseit?
- A „Menj, de többé ne vétkezzél!” – Jézusi mondás rám nem vonatkozik? (Jn 8. 11: Jn 5, 14)
- Akarom, hogy engem is betöltsön Jézusnak a bűnösök iránti nagy szeretete?
- Vannak – e titkos bűneim? Továbbra is ragaszkodom hozzájuk?
- Milyen a hitem az Isteni Irgalomban?
- Isten bocsánatát csak akkor nyerhetem el, ha én is megbocsátok az ellenem vétkezőknek.(Lk 11, 4 Mt 6, 14-15)
      - Színleg bocsátok meg, vagy szívből?
      - Isten büntetését kívántam másokra? (Lk 9, 54)
      - Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam? (Mt 5, 24-25)
      - A cselekedeteim tanúskodnak-e az istenszeretetemről? És a felebaráti szeretetemről?

Röpimák:
Add, Urunk, hogy Mária Magdolna példája nyomán mi is megismerjük az igazi bűnbánatot és a tökéletes szeretetet.
Add, Urunk, hogy Egyházad az igazi Isten-szeretet útját mutassa meg az emberiségnek.
Add meg nekünk a tökéletes megtérés kegyelmét.
Add, Urunk, hogy őszinte megtérésünk gyümölcse legyen az igazi szolgáló szeretet.
Add, hogy a szeretet elvezessen minket az örök életre.
Add kegyelmedet, hogy Mária Magdolna példájára mi is a feltámadás tanúi legyünk.