Református templom - Neszmély
Neszmély részben középkori eredetű, de késő gótikus stílusjegyekkel bíró temploma, a templomkertben római kori sírkőtöredékkel és gótikus faragványokkal gyönyörűen megőrizte az utókor számára az elmúlt századok építészeti stílusjegyeit.
Feltehetően még a 14-15. század fordulóján épülhetett. Erről tanúskodik számunkra a torony alsó harmadában található, szépen faragott ablaknyílás. A török hódoltság alatt dzsámivá, tornyát pedig feltételezhetően minaretté alakították át. A 17. században, a törökök kiűzése után, ismét keresztény szentély lett és a református egyházközség használatába került. Ekkor épült köréje a lőrésekkel és bástyákkal ellátott kőkerítés és a két kapuzat.
E templomból került a tatai múzeumba az ún. „neszmélyi fej”, amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve.
Feltehetően még a 14-15. század fordulóján épülhetett. Erről tanúskodik számunkra a torony alsó harmadában található, szépen faragott ablaknyílás. A török hódoltság alatt dzsámivá, tornyát pedig feltételezhetően minaretté alakították át. A 17. században, a törökök kiűzése után, ismét keresztény szentély lett és a református egyházközség használatába került. Ekkor épült köréje a lőrésekkel és bástyákkal ellátott kőkerítés és a két kapuzat.
E templomból került a tatai múzeumba az ún. „neszmélyi fej”, amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve.