Tardos, Szent Mária Magdolna templom

A plébánia középkori eredetű, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szereplô Albertus de Tudos-t egyesek e kor tardosi plébánosával azonosítják. II. Pius pápa 1464-es bullája, mint az esztergomi érsek fennha-tósága alá tartozó exempt községet említi éppúgy, mint az 1562. évi nagyszombati zsinat jegyzéke és Pázmány összeírása is. A török idôkben megszűnt plébániát 1733-ban visszaállították, de ekkor még, mint Héreg filiája szerepelt. 1764-ben Tardos lakosainak kérésére és a plébános jövedelmének biztosításával önálló plébániai rangra emelkedett saját anyakönyv vezetéssel. 1775-ben az érsek támogatásával megépült a 155 m2 alapterületű paraszt-barokk stílusú templom. A 200 év alatt többszöri felújítást megélt templomot az 1970-es években külsôleg teljesen fel kellett újítani. Anyagi fedezetet a bel és külföldi adományok biztosítottak. 1972-ben a 200 éves plébánia helyett egy újat kellett építeni. Hívek hozzájárulásával elkezdôdött a templombelsô műszaki és díszítô felújítása, valamint a plébánia bôvítése és belsô átépítése.

forrás