Harmóniában a természettel
1.
A túraútvonal első szakasza könnyű séta, szinte teljes egészében épített környezetben, lakott területen. A tematikus túraútvonal nyugati mellékága a tatai Kossuth térről indul, jelzése: piros emlékmű.
A tatai Szent Kereszt felmagasztalása templom, köznapi nevén tatai nagytemplom vagy kéttornyú templom a város nagy jelentőségű, copf és késő barokk stílusú műemléképülete. A templom terveit a tataiak Franz Anton Pilgram bécsi építésztől rendelték meg, az alapkőletételre 1751. október 24-én került sor. Az építkezés levezénylését azonban, a munkák meglehetős elhúzódása miatt idővel Fellner Jakab helyi lakos építészre bízták rá, aki több helyen át is dolgozta Pilgram terveit. A tornyok 1777-ben készültek el, a toronyóra 1778-ban került a helyére; a teljes befejezést azonban Fellner 1780-ban bekövetkezett halála miatt nem érte meg, így az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be, 1784-ben. Mindezek ellenére a tatai lakosság alapvetően Fellnert tekinti a nagytemplom alkotójának.
A piros emlékmű jelet követve, az Öreg-tó irányában sétálunk tovább északkelet felé, ahol az Esterházy-kastélyhoz érkezünk.
Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf (1711–1765) a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg. A kastély 1776-ban nyerte el mai formáját. A tatai kastély műemlék együtteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy-sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Nyugat felől az ún. „kiskastély” és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Ezek kapcsolták a kastélyhoz a galántai Balogh Ferenc (1708-1765) jószágkormányzó, Fellner által 1751-ben épített lakását. Az együttes művészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli Fellner építészeti jegyeinek legjellegzetesebb vonásait. A kastély felújítási munkálatai a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is zajlanak.
A követve piros emlékmű jelet, a híres nagy platánnál érjük el a tóparti sétányt.
A 230 éves fát, több társával együtt Versailles-ból hozatták az Esterházy-család tatai grófi ágát alapító Esterházy Miklós János koronaőr fia, Ferenc megbízásából. 2014-ben a monumentális fa lett Magyarországon az Év Fája, a következő évben pedig éz Év európai fája „versenyben” a második legtöbb szavazatot kapta egy észtországi tölgy mögött.
Öreg-tó, Tata emblematikus tava, Magyarország legidősebb mesterséges tava, az Által-ér felduzzasztásával keletekezett még a római korban, honfoglalás előtt. Mai formáját az 1740-es években, Mikoviny Sámuel neves vízrendező mérnök tervei alapján nyerte el. Mint az Esterházy hitbizomány része, a tavat halastóként használták, az 1700-as évektől, de abban az időben működtek itt vízimalmok és egy vízi vágóhíd is. 1977-ben nyilvánították megyei jelentőségű természetvédelmi területté. 1989. március 17. óta a Ramsari egyezmény védelmét élvezi, elsősorban a téli tómederben pihenő több tízezeres vadlúdcsapatok miatt. Az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt itt, a tó leeresztett medrében, a hajdan volt mocsárvidéken találtak pihenőhelyet maguknak hoszszú vonulásuk során. Minden év novemberében visszatérnek, hogy a telet nálunk töltsék, majd február végén, március elején visszainduljanak északi költőhelyeik felé. Európa-szerte egyedülálló az, hogy a tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely, melyet egy város szinte teljesen körülvesz. Ehhez kapcsolódóan az Öreg-tó a helyszíne november végén az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi rendezvényének, a Tatai Vadlúd Sokadalomnak.
A követve a piros emlékmű jelet, a parton továbbhaladva elsétálunk a tatai vár mellett, ami a város jelképe és legjelentősebb műemléke.
A romantikus vízivárat Luxemburgi Zsigmond építette a XIV. században, és évszázadokon átívelő kalandos történelme után 1955-től ad otthont a Kuny Domokos keramikus mesterről elnevezett múzeumnak. Állandó és időszakos tárlatai a 18-19. századi tatai fazekasság emlékei mellett a 2. századból származó töredékeket is őriz. Legizgalmasabb látnivalója a római szoba, ami a Brigetioból (mai neve Szőny) került ide, és faliképekkel díszített, rekonstruált festett teremként fogadja a látogatókat.
Az Ady Endre utcára (1. sz főút) érve a kapucinus templomnál csatlakozunk a túraútvonal fő jelzéséhez, a piros kereszt jelzéshez. A forgalmas úton átkelve, 200 m séta után érjük el a romantikus Angolparkot, benne a Cseke-tóval.
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy-család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú füzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk.
A műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A park említést érdemlő építményei a Pálmaház, a Kiskastély klasszicizáló, copf épülete és a romantikus stílusú Török Mecset. Érdekesség, hogy a Cseke-tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, így fedezték fel az Angyal-forrási-barlangot és a Tükör-forrásibarlangot. 1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz és a sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort, ami magyar sport egyik fellegvára lett.
A piros kereszt jelzésen továbbhaladva, Tata-Kertvárost elhagyva, keresztezzük a Budapest-Bécs vasútvonalat, majd az országút mellett haladva érkezünk meg Bajra.
Baj (németül Woj) és környéke ősidők óta lakott hely, neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered. A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu, a Habsburg-párti Esterházy József 1715- 1720 között elüldözte Baj református lakosságát és 1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide. A 19. században a falu gazdasági fejlődésnek indult, nagy kiterjedésű szőlői és híres bortermelése volt. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett itt, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt Bajon. A pincészet nevezetessége volt az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó. Az 1956-os forradalom alatt a bányászok országszerte nagy számban csatlakoztak a fegyveres felkeléshez. A községben lévő laktanyánál, a baji sortűzben nyolc bányász vesztette életét és több, mint tízen sebesültek meg. Túraútvonalunk első szakasza az Assisi Szent Ferencnek szentelt műemlék római katolikus templomnál ér véget. A templom 1764-1795 között a francia rokokó sajátos német változatában , copf stílusban épült, építője Fellner Jakab és Anton Gott volt.
2.
Túraútvonalunk második szakaszán tovább követve a piros kereszt jelzést megjelennek az első dombok is, felkapaszkodunk a baji szőlőhegyre. A szőlőhegy a település külterületi lakott része, elsősorban fehér boraival és gazdag hagyományaival igyekszik kitűnni.
Az egykori Esterházy uradalom tizennégy ágú „nagy pincéje” ma is a szőlőhegy első számú látnivalója. A grófok 1754-ben bízták meg Fellner Jakab építészt, hogy építsen pincét. 1798-ban Gött Antal udvari tervező építette a tizennégy ágú, kupolás csillagrendszerű nagypincét. A baji, tizennégy ágra oszló uradalmi pince 40.000 akó befogadására volt képes.
A hegy túloldalán Agostyánt, Tata településrészét érintve ereszkedünk le. Itt a túraútvonal fő ágából két helyen is ágazik le piros négyzet jelzés; az egyik a buszmegállóhoz, a másik az agostyáni Ökofaluhoz vezet. A piros kereszt jelzést tovább követve az Öreg-Kovács északi oldalán, az agostyáni Arborétum fölött ereszkedünk le a Gorba-nyeregbe, ahol keresztezzük a műutat.
Az arborétum, melyet a Gerecse gyöngyszemének is szoktak nevezni, 30,5 hektáron terül el. A park, a völgy hatásának köszönhetően a legnagyobb nyári kánikulában is kellemes, hűvös klímájú. Története az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Esterházy-birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Noha a Gerecsében tűlevelű erdőket nem találunk, az ide ültetett vörösfenyők kiválóan fejlődtek. Az arborétum legimpozánsabb részletéhez vezető utat török mogyoró- és tiszafák szegélyezik. A kiszélesedő völgy otthont nyújt az örökzöldek közé ékelődő, díszítő jellegű lomblevelű fák, illetve cserjék foltjainak. A bejáratnál szépen kidolgozott székely kapu látható, melyet 1980-ban az erdész fafaragó tábor tagjai készítettek.
A Gorba-nyeregtől, a műút keresztezése után, egy erős kaptatóval rugaszkodunk neki a Gorba-tetőnek. A csúcs után, a főútről letérve, egy piros kápolna alternatív, jelzésű szakaszon a közelíthetjük meg a Panenka Mária-kápolnát.
A legenda szerint 1938 márciusában történt, hogy három gyermek ment a hegyre hóvirágot szedni. Azon a helyen ahol most a kápolna áll, egy korhadt fa felett nagy fényességet láttak és benne Szűz Máriát. A jelenés helyén álló kápolnácskát 1993-ban Moravcsik György kőfaragó építette meg. A Gorba-tető kegyhelyét töb ezer zarándok keresi fel évente.
A piros kereszt jelzéshez visszatérve hegy ÉK-i oldalán, viszonylag meredeken ereszkedve érkezünk meg Tardosra.
Baj - Dunaszentmiklós Tardos (szlovákul Tvrdoš) a Gerecse egyik legszebb és egyben legmagasabb fekvésű települése, a hegység 4-500 méteres hegyei szinte teljesen körülölelik. A község határában, a Bánya-hegyen lévő vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákat már az ókorban is művelték, és a XII. század óta napjainkig folyamatos a bányászat. A legenda szerint itt szenvedett vértanúságot 306-ban, Diocletianus császár uralma alatt a kor négy kiváló kőfaragója: Claudius, Castorios, Semproniánus és Nikostratos. A falut a törökök elpusztították, 1720-ig lakatlan maradt, amikor is az esztergomi érsekség katolikus szlovákokat telepített ide. A barokk stílusban épült Szent Mária Magdolnatemplom cserépfedésű toronysisakja ritkaságnak számít. Vörös mészkő keretezésű kapuján 1775-ös évszám áll, felette pedig egy angyalokkal közrefogott, feliratos címer. A környező hegyek légterében fel-felbukkan a fokozottan védett parlagi sas óriási alakja. A felhagyott külszíni kőfejtések miatt Tardos kedvelt sziklamászóhely, ahol kiépített biztosítási pontok várják a sziklamászókat.
Tardos központjából, a Süttő felé tartó műúttal párhuzamosan egy zöld tanösvény jelzésű, leágazás vezet a Malomvölgyi-tóhoz.
Ez a horgásztó a Bikol-patak felduzzasztásával jött létre és igen fontos szerepet tölt be a különböző kétéltű fajok szaporodásában. A népszerű horgászhely környéke sokak által kedvelt kirándulópont, a tó körül mintegy 1,5 km hosszú Malom-völgyi Tanösvény mentén 8 állomáshely lett kialakítva.
A piros kereszten tovább haladva, a Bányahegyi utcán kapaszkodunk tovább felfelé a Nagy-Gerecse tömbje irányába, majd a Bagoly-hegy oldalában, az egykori vasút nyomvonalát követjük tovább. 3 km erdei séta után a Kis-Teke nyugati oldalánál elágazáshoz érkezünk. Innét a hegytömböt megkerülve, a piros tanösvény jelzésen érjük el a Lombkorona Tanösvényt.
Az egykori Vöröshídi-bánya területén megépített, kör alakú 44 méter átmérőjű és 105 méter hosszúságú tanösvény a völgypart két oldaláról indul, legnagyobb magassága 11 méter a talajszinttől. Az ingyenesen látogatható sétány gyalogosan, valamint kerekesszékkel is bejárható.
A tanösvénytől alig 1 km-re, a piros tanösvény jelzés végpontján található az újjávarázsolt Alsóvadácsi vadászpanzió, ahol már minőségi szálláshely várja a kikapcsolódni vágyó természetjárókat.
3.
Tovább folytatjuk utunkat a piros kereszt jelzésen. Egy erdészeti úton haladunk ÉNy felé, elhagyjuk az egykori Sártványpuszta romjait, melynek birtokosai a klosterneuburgi Ágoston-rendi szerzetesek voltak. A fokozottan védett Nagy-Somlyó É-i oldalán megérkezünk a Neszmélyi Arborétumhoz.
A Trianon utáni Magyarország területén, az elvesztett fenyvesek pótlására az országban több helyen külföldön őshonos fenyőket telepítettek kísérleti jelleggel, hogy a hazai klimatikus viszonyok közt gyorsan növő, értékes faanyagot adó fajokat nyerjenek. Ilyen kísérleti erdők találhatók a Neszmélyi Arborétumban is. A gazdaságilag értékes, nagyobb állományokat alkotó fenyvesek, cédrusok közt az arborétumban alárendelten egyéb nyitvatermő, s néhány őshonos faj is található. Kialakítása, az Agostyáni Arborétumhoz hasonlóan Nemeskéri Kiss Miklós javaslatára történt. Az arborétum legidősebb fái - tulajdonképpen a Szép- illetve Rontott-erdőnek nevezett terület eredeti növényzetéből származó kocsánytalan tölgyek, ezek életkora 200-250 évre tehető, talán ezek Neszmély legidősebb fái.
A jelzésen továbbhaladva, az erdőből kiérve feltárul az előttünk fekvő völgyben Dunaszentmiklós panorámája.
Dunaszentmiklós (németül Niklo) első okleveles említése 1382-ből való, „Zenth Myklos” formában. A falu a Szentmiklós helynevet a Szent Miklós tiszteletére szentelt, neogótikus stílusban épült plébániatemplomáról kapta. A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztították, sokáig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett német telepesek egyutcás „úti falvainak” képét ma is őrzi a falu, az összetartó sváb közösség mind a mai napig ragaszkodik a tradíciókhoz. A település egyik látnivalója az öreg-hegyi Nussgrabe pincesor löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pincesor feletti, 16 m magas kilátóból szép körkilátás nyílik. Érdekessége még, az ide települő hollandok számára a 2000-es évek elején épült „Hollandfalu” .
Dunaszentmiklós központjából indulva, a főágról letérve, a piros négyzet jelzésen a Meleges-hegyhez tehetünk egy kitérőt.
4.
A piros kereszt túrakör folytatásához a már korábban említett Nussgrabe pincesoron kapaszkodunk fel az Öreg-hegyre, érintjük a kilátót, majd a Határszél-dűlő szőlőültetvényei között haladunk tovább. Az ültetvények között a Látó-hegyen tájidegen objektumként tűnik fel egy egykori katonai létesítmény maradványa.
Itt állomásozott az 54/11. Honi Rádiótechnikai Század alakulata. Az akkori légvédelmet szolgáló lokátorállomást 1999-ben számolta el a honvédség, az egykori létesítmény mára erősen pusztulóban van.
A földúton továbbhaladva Ádámmajor szórt házai közé érkezünk, ahonnét egy zöld sáv leágazó jelzést követve eljuthatunk Dunaalmásra (2,6 km).
Ám ha a piros kereszt és zöld sáv fonódó jelzésein haladunk, az egykori római úton haladva érjük el a Kőpite-hegyet.
A hegy a jellegzetes lepényszerű, sült tésztára (pitére) emlékeztető alakjáról kapta a nevét. A 292 m magas csúcsról tiszta időben csodálatos körpanoráma nyílik. A hegyen tanösvény-rendszer található, Kőpite Túrakörök néven kanyarog, összesen 9,3 km hosszan. A négy egymásba kapcsolódó útvonal összesen 32 állomáson keresztül vezet végig bennünket a tájon. A tanösvényrendszer ütőere a piros jelzésű Római út, amely a Tata–Dunaamás közúttól a Kőpitéig vezet. Az útvonal helyenként meredek vagy lépcsőkkel tarkított szakaszokból áll. Leginkább gyalog járható végig, egyes szakaszai azonban kerékpárral és babakocsival is bejárhatók, de megismerését egy ingyenesen letölthető mobilapplikáció is segíti. A tanösvény legmagasabb pontját jelentő Kőpite-hegy tetején egy esőbeálló és pihenőhely is várja a látogatókat. A környék kőfejtőiből számos őslelet került elő. Ezek közül az egyik legnevezetesebb a mintegy 2,5 millió éve itt élt déli mamut, melynek több fogtöredéke is napvilágra került a múlt századi ásatások során. A mamutfogak a terület fő geológiai értékét adó édesvízimészkő-rétegekből kerültek elő. A csúcs alatti erdőben található Gróf Eszterházy Miklós birtokának 1819-ben emelt határköve.
A fonódó jelzéseken – ami továbbra is a római út töltése – továbbhaladva elérjük a közel kétezer éves, de máig tökéletes falazatú római vízátereszt. 400 m séta után ismét elágazik a túrautunk, a zöld kereszt jelzés (2,3 km) a Betlehemi vadászház mellett elhaladva levezet a hegyről és az Által-érnél csatlakozik a Dunaalmás-Tata kerékpárúthoz.
Az elágazástól a tanösvényt követve felkapaszkodhatunk a Les-hegyre.
Ezt nem csak a körpanoráma miatt érdemes megtenni, található itt egy hatalmas egyedekből álló borókás és itt áll az ökölre emlékeztető Ördögkéz-szikla édesvízi mészkő alakzata, ami olyan, mintha egy hatalmas kéz belemarkolt volna a hegybe. A monda szerint, maga az ördög vitte oda a sziklát a Várhegyről.
A fonódó zöld sáv piros kereszt jelzésen továbbhaladva érkezünk meg Szomódra.
A település a rézkortól folyamatosan lakott. Neve a Zomol személynévből alakulhatott ki, de először Zumuld alakban említik a községet 1225- ben az oklevelek. A török időkben Szomód is elpusztult. Érdekes módon a XVII. században Tisza-melléki református magyarok leltek otthonra e vidéken és az ezt követő időszakban leginkább gróf Esterházy József telepítő tevékenységének köszönhetően szült feszültségeket. A betelepített württembergi katolikusok ugyanis olyan előjogokat kaptak a birtokostól, amely méltán sértette a protestáns vallású lakosságot. Ezt a két hitközösség templomának felépítési időpontja is jelzi, hiszen a míg a katolikus németek is megérkezésük után harmincöt évvel, addig a reformátusok csupán 1889-től gyakorolhatták vallásukat saját templomukban. A falu külterületén jelentős szőlőskertek húzódnak. A település mellett – az egykori tatai lápvidéken – ma nagy kiterjedésű halastavak húzódnak, többek között a gazdag madárvilágáról híres Ferencmajori-halastórendszer, de a község horgászvizei (Bakodi-tó, Római-tó, Szomód-horgásztó) is várják a horgászat szerelmeseit.
A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. század első feléből való.
A Taliga-hegyen található a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár helyőrségi lőtere.
A kijelölt turistautakról a lőtér irányába letérni tilos!
Szomódot a Kossuth Lajos utcán haladva, a piros kereszt jelzést követve hagyuk el. Az Árendás-patakon átkelve érkezünk meg a Kender-hegy kiskertjei, szőlői közé. A Szőlősor dűlő képoszlopánál fordulunk rá a Újhegyi útra, melyen egyenesen végighaladva keresztezzük a Budapest-Bécs vasútvonalat, elhaladunk az Tóvárosi-temető mellett, majd elérjük a forgalmas Almási utcát. A körforgalom után Az Ady Endre utcán délkelet felé haladva érjük el az Országgyűlés teret, ahol záródik túrakörünk.
A téren találjuk Tata egyik jellegzetes műemlékét, az Óratornyot. A nyolcszögletűre sarkított zömök építményt Fellner Jakab tervezte. Az építmény alsó része téglából, felső része fából készült. Ezt a felső részt Tata ismert ácsmestere - Fellner munkatársa - Éder József építette 1763- ban. Jellegzetessége, hogy az Óratorony faszerkezetének összeállítását az ácsmesterségben ismert „lapolásokkal”, faszegekkel végezték. A torony belsejében talált falazott fülkét a néphagyomány szerint városi fogdának használták. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték. 2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.